Cseretáborok

Lions táborbeszámolók

2017. Balázs

indulás: 2017. augusztus 05.
vége: 2017. augusztus 26.
ország: Németország
tábor neve: MD-111-Germany, Jugendforum

(3hét, Németország-Bückeburg, 18 résztvevő + szervezők és kísérők, német nyelvű)
1. Nap: 2017.08.05 (Szombat) Két átszállás és 17 óra vonatút után megérkeztem Mindenbe. Ott találkoztam Mortennel, Alival és persze Klaus Suchlanddal a tábor szervezőjével. Már a kocsiút alatt Bückeburgba nagyon szimpatikusnak tűntek és el is múlt minden aggályom.

A szálsásunk egy Bückeburg sétálóutcája mellett fekvő Brauhaus (Fachwerkhaus) volt. A hotel csodaszép volt. Nagy étkező melyben később a találkozókat a Nationalabendeket és persze az éjjeli partikat tartottuk. A legtöbbször itt is ettünk, az ételek többnyire olasz-német specialitások voltak. (krumpli krumplival :D) Az egész épület számunkra lett kibérelve, ami nagyon kényelmes volt, mindenki ismerte egymást. Két fős szobák voltak, ami tovább tetőzték az élményt. Szobatársam Doruk egy török srác volt.
Első nap, a megérkezésünk után mikor még csak a csoport egy töredéke érkezett meg, útnak indultunk felderíteni a várost. Bückeburg csodaszép, több száz éves templommal, két kastéllyal és gyakori felvonulásokkal, programokkal nagyon barátságos volt.
Később majdnem mindenki megjött (volt, akinek nem hagyták el a bőröndjét a reptéren :D).
18-an vettünk részt 11 országból (Portugál, olasz, francia, német, finn, török, horvát, szerb, örmény és irán)(Magyarországot egyedül én képviseltem) ami kimeríthetetlen beszédtémát kínált nekünk. Nyelvtanulásra is kitűnő volt, többnyire németül, de előfordult, hogy angolul beszéltünk.

Másnap megnyitóünnepséget tartottak a közeli helikoptermúzeumban mely később helyet adott számos Works hoppnak és egyéb programnak. Este megvendégeltek mindannyiunkat, egy grillest keretei között. Csodaszép ház, csodaszép kert és persze rendkívüli és érdekes emberek. Nem csak egymással, de a német Lionskubbosokkal is megismerkedtünk. (Kriketteztünk, ami egy merően új élmény volt számomra :D)
Másnap megtekintettük a Keiser Wilhelm emlékművet, Minden óvárosát, dómját és egy remek kávézóját. :D
Esténként gyakran sétáltunk beszélgettünk és persze nevettünk Bückeburg kastélyának gyönyörű és hatalmas kertjében. Egyre jobban megismertük egymást, kezdtek barátságok kötődni.
Másnap külön busszal ellátogattunk Bergen-Belseni munka és koncentrációstáborba. Ahol egy egésznapos program keretei között átbeszéltünk a tábor történetét, és a saját országunk fontosabb történéseit az elmúlt száz évben. (Trianon, forradalom és szabadságharc, rendszerváltás-Mo.)

 

A Brauhaushoz tartozott egy ,,pince”, vagyis egy nagyon hangulatos söröző, ahol gyakran pihentük ki magunkat egy hosszú és eseménydús nap után. Remekül alkalmas helyszín volt, egymást mélyebben is megismerni, szabadabban beszélgetni és különböző országok kártyajátékait elsajátítani.
Éjszakai túra kereti között, megtekintettük a helikoptermúzeumot és később a közeli kastélyt.
A hetek során gyakran foglalkoztunk a tábor fő témájával is: Hová tart Európa? Beszéltünk a múltjáról, jelenéről és persze az elkövetkezőkről. Külön kitértünk a menekült és migrációsvállságra, a képzés és integrációspolitikára, a biztonságra, és a sajtó és szólásszabadságra. Works hoppokat tartottunk, előadásokat hallgattunk és túrákon vettünk részt.
Víznyerő és víztisztító kútnál voltunk, ahol egy grillpartit tartottak. (Ami mindig remek programnak bizonyult :D) Majd egy mindeni rádiónál tettünk látogatást.
Másnap egy hosszú buszút után megérkeztünk Bremerhafenbe. A Deutsches Auswandererhaus-ban megtekintettünk egy érdekes és interaktív múzeumot, ahol mindenki kapott egy személyiséget, és így jobban át tudtuk élni a XX. század elején az Amerikába kivándorló emberek megpróbáltatásait. (Elképesztően érdekes volt)

Később egyéni szabad program kereteiben megnéztünk egy U-Boot-ot (2. világháborús tengeralattjáró, mely már régóta a szívem vágya volt :D)
A hosszú buszutak alatt elegendő időnk volt akár egymás nyelvének és zenéinek megismerésére. (a portugál zenék mind tragikusnak és mélabúsak :D, azonban a magyar zenék mindenkinek tettszettek) Másnap háromnegyed órás erdei túra után elérkeztünk Bückeburg kilátójához, ahonnan páratlan kilátás tárult elénkés remek selfiket tudtunk csinálni.

Egy kifogástalan grillvacsora (és egy-két búzasör) után a kilátó lábánál tábortüzet gyújtottunk és körbeülve azt a többi liosklubbossal és gitárokkal, ismert slágereket énekeltünk. (mindenki kapott egy füzetet, tele jobbnál jobb zenékkel és kottáikkal) (Tábortűznél éneklés - mint egy filmben :D)
Másnap beszéltünk bevándorlókkal, megismertük a migrációsválságot a mások szemszögből is. Az egész tábor során esténként egy-egy országot ismerhettünk meg a Nationalabend keretei között. Mindenki a saját országáról készített PowerPoint prezentációt és készölt az országára jellemző specialitással. (Boci csoki, Negró, diannás cukor, dunakavics és természetesen házi szilvapálinka mely igencsak megosztotta a társaságot :D)
Bückeburgban található Európa legnagyobb helikopterpilóta kiképző központja. A szimulátorokat mi is ki tudtuk próbálni, ami hatalmas élmény volt :D Este a katonaságnál egy grillpartin vettük magunkat észre ahol (egy-két igazi német sörután) nagyon jól elbeszélgettünk velünk közel egykorú katonákkal.
Az időjárás nem volt mindig kedvező, 3 hét alatt kb. 4 igazán napos napunk volt. Azonban hevesen csak ritkán esett.
Csoportbontásban, szabadidős sportokban is kipróbáltunk magunkat. (Golf, sárkányhajó) Én példádul nem is tudtam, hogy egy született tehetség vagyok a golfban! :D
Estére meghívtak minket a másik kastélyban tartott klasszikus zenei estre, ahol túl jól éreztünk magunkat, ezért inkább egy átköltöztünk egy másik sátorba. Amikor az időjárás megengedtem a (kiszemelt) szerencsés lányokat meg is táncoltattunk. Csodálatos este volt! :D
Másnap egy opera előadáson vettünk részt Bückeburgban, ami a nyelvi nehézségek ellenére is remek volt. Esténként sokáig fennmaradtunk, beszélgettünk, kártyáztunk…Kora reggel Berlinbe indultunk ahol két éjszakát töltöttünk. Bejártuk a várost, rengeteg látványosságot megnéztünk. 

(Reichstag, Brandenburgi kapu, egykori fal helye és maradványai, Hitler építtette 1936-os olimpiai stadiontévétorony, Checkpoint Charlie, Hitler bunker (helye)(ma egy saras parkoló alatt fekszik) és a zsidó áldozatok emlékműve) (Itt Berlinben találkoztam először magyarral)
Hazafelé menet megálltunk Lutherstadt/Wittenbergben ahol Luther Márton élt és indította el a reformációt. (Nagyon jól állnak templomokkal :D)
Hetente többször kaptunk fél nap szabadidőt, ha az időjárás engedte kimentünk az iskolaudvarra focizni, röplabdázni vagy pingpongozni.
Mikor igazán kisütött a nap, végre strandra is el tudtunk menni. Bückeburgban a hegyoldalban van, mely csodás panorámát nyújt a környező tájra. Leugrottunk a 10 méteres dobogóról, és további helyi fiatalokat ismertünk meg röplabdázás közben.
Másnap egy egésznapos túrát tettünk Volksburgban, Európa legnagyobb autógyárában, a Volkswagen gyárban. Lenyűgöző látvány volt az épületek és kertek együttese mely olyan érzést keltett mintha csak Willy Wonka csokigyárába lennénk. Umplalumpák helyett azonban számos különböző robot volt. :D Gyönyörű régi és új típusokat és autómárkákat láttunk, számos kultikus darabbal. Áthajóztunk egy másik szigetre akol a tényleges gyártás folyt. Kisbusszal mentünk végig a lenyűgözően monumentális épületen, ahol az autók a nyers fémlemeztől egészem kész és letesztel, állapotig eljutnak.
A helikoptermúzeumban, rendszeresen voltak előadások és egyéb programok. Mint például csapatépítő színházi játékok. Az utolsó este záróünnepléget rendeztünk az összes lionsklubbosnak, táncos produkcióval és Kahoot! quizzel. 

Természetesen a grill és egy utolsó finom német sör sem maradhatott el. Ez az este nagyon felemás érzéseket keltett bennünk hiszem remekül éreztük magunkat együtt, azonban tudtuk, hogy holnap mindenki utazik haza. Ezen az este is volt tradicionális helyi ünnepség a Schutzfest, ami rezesbandával és több száz fáklyát hordozó egyenruhás rendőrrel és katonával jár, nem is beszélve a több száz nézőről. Ugyancsak elképesztően romantikus volt, remek megkoronázása ennek a gyönyörőszép 3 hetes álomnak. Aznap senki sem aludt egy percet sem, hiszen minden maradék időt együtt akartuk tölteni, és senki nem akart másnap felébredni ebből az álomból.
Sajnos nehéz volt a szakítás, sok barátság köttetett, és párok is születtek. Azonban megbeszéltük, hogy találkozunk, és Morten-nel a németbarátommal már 5 napot el is töltöttünk itt nálam Bécsben, és Sofiával is találokztam Bécsben és Prágában! :D
Elképesztően és teljes szívemből hálás vagyok Kende Lászlónak, Tóth Mihálynak, Klaus Suchlandnak, a monori klubnak és mindazoknak, akik ezt a tábort lehetővé tették számunkra. Megfizethetetlen élmény volt, köszönöm szépen!
Életem legszebb 3 hete…


Képgaléria

Beszámolók éves bontásban

1% támogatás

Kérjük, adója 1 %-ával támogassa szervezetünket, és általa a hátrányos helyzetűeket. Klubunk az adományok 100%-át a nélkülözőknek juttatja.

LIONS Clubok Magyarországi Szövetsége D-119

Adószámunk:
19675132-1-42
Számlaszám:
11732002-23568132

cím: 1065 Budapest,
Podmaniczky utca 16. Fsz 6.