2017. Gabriella Gréta

Idén nyáron, a Lions klubok országos szövetségének köszönhetően, csodálatos 3 hetet tölthettem el Portugáliában, ebből 1 hetet családnál, 2 hetet pedig táborban. A választásom egyrészt azért esett erre az országra, mert még soha nem jártam ott és nagyon érdekelt az ottani élet, másrészt azért, mert ez volt az első kiutazásom és mindenképp mediterrán jellegű helyre szerettem volna menni. A tábori jelentkezés simán ment és a kiutazásom előtt 3 hónappal már a családdal is felvettem a kapcsolatot és megismerkedhettem velük.

Az utazással minden rendben volt, a reptéren már vártak rám. A család egy szép kis városban, Setúbalban lakott, 20 percre Lisszabontól. A fogadó szüleim elfoglaltságaik miatt nem nagyon voltak otthon így velük csak este találkoztam, de a fogadó tesómmal nagyon jól kijöttünk egymással. Ugyanebben a városban volt a Francia és a Japán lány is így velük együtt is sokat program keretén belül voltunk együtt. Egyik nap elmentünk Lisszabonba ahol találkoztunk még 2 táborozó fiúval. Csodálatos város, fantasztikus hangulattal.

Az anyuka minden este finom vacsorával várt minket otthon így megismerhettem az igazi Portugál konyhát ami tele van finomabbnál finomabb ízekkel. A családról 2 negatívumot tudnék megemlíteni, az egyik, hogy az anyuka nem beszélt angolul így vele nehezen tudtam kommunikálni, a másik, hogy a tesómnak még voltak vizsgái az egyetemen és emiatt a 7 napból 3-at otthon ültem a 4 fal között. Az utolsó nap az apukával és a tesómmal elmentünk ebédelni egy helyi étterembe, utána mentünk a vasútállomásra.

Mikor felszálltam a tábor fele, Faroba tartó vonatra, már nagyon izgatott voltam és alig vártam hogy oda érjek. Tudtam, hogy több táborozó is azon a vonaton lesz és pár perc alatt meg is találtam őket. A 3 órás utat végig beszéltük és viccelődtük, és úgy elrepült az idő mintha pár perc lett volna. Egy iskolában aludtunk, 10 fiú és 10 lány egy-egy szobában. Minden nap, délben és este is étteremben ettünk vagy étteremből hozták az ételt a táborba de nekem ennek ellenére is a reggelik voltak a kedvenceim mikor mindannyian ott ültünk egy asztalnál, álmosan, sokat mosolyogva egymásra és izgatottan várva az az napi programokat.

A programok nagyon gazdagok és fantasztikusak voltak. Többször voltunk hatalmas csúszdaparkokban, vízi vidámparkban. A program rendszerint abból állt hogy délelőtt várost néztünk és múzeumokat, templomokat látogattunk. Szinte minden nap voltunk a parton amit én személy szerint nagyon szerettem de a csapat nagy része ilyenkor pótolta az éjszaka elmaradt alvást. Gyönyörű helyeken jártunk. Voltunk paintball-ozni, gokartozni, golfozni és még szamarat mosni is egy igazi farmon ahol e-mellett házi pizzát is készíthettünk. Még mindig a hatása alatt vagyok annak a hangulatnak ami a farmon volt.

Többször mentünk nagyobb szórakozóhelyekre, clubokba, discoba. Egyik legjobb élményem a tengerparti buli volt ahol mezítláb a homokban táncolhattunk. Mikor nem volt esti program általában beszélgettünk, buliztunk vagy a prezentációkat hallgattuk.

Utolsó este egy csodás szállodában vacsoráztunk, táncoltunk. A csapat hihetetlen jó volt, a tábor végére már egy kis családdá szoktunk össze. A búcsúzkodás fájdalmas volt tele sírással, de megígértük egymásnak hogy mindenképp fogunk még találkozni. A tábor során rengeteg új élményt, barátot és tapasztalatot nyerhettem amit soha nem fogok elfelejteni. Az egész utazás hihetetlen élmény volt számomra. Bátran mondhatom hogy eddigi életem legjobb 3 hete volt. A portugálok mind nagyon nyitottak, barátságosak és vendégszeretőek, úgyhogy mindenkinek nagyon ajánlom ezt az országot.

Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a Lions mozgalomnak, hogy lehetővé tették nekem ezt a csodálatos utazást, nagyon hálás vagyok érte.

Képgaléria