2017. Kende

Ez volt életem első LIONS csereutazása, a fülest pedig az egyik LIONS-os barátunktól kaptuk.
A jelentkezés kisebb gondoktól eltekintve zökkenőmentesen zajlott, bár a fogadócsaládot csak 2 héttel a tábor kezdete előtt határozták meg. A fogadócsaláddal való kapcsolatfelvétellel nem volt probléma egyáltalán. Az utazással se kellet sokat foglalkozni, mert egyszerűen megvettük a repjegyet és lebeszéltük a családdal, hogy hol vesznek fel.

Az érkezés olajozottan ment, a fogadócsaládon kívül a táborvezető is a táborvezető is a reptéren várt engem. A család kedves volt, bár az elején hallgatag, de utána belejöttünk. Kevés időt töltöttem velük, mivel a tábor ideje alatt végig a táborban lévő gyerekekkel volt program, az egyetlen különbség az volt, hogy a fogadócsaládok gyerekei elkísértek minket az első héten.

A tábor hihetetlenül jó volt, rengeteg változatos programot csináltak nekünk. Velencébe, Firenzébe, Rómába, Carrarába, Siénába, és még sok más városba vittek minket, a hegyekben voltunk kalandparkban, és múzeumok tömkelegeiben. De a legfontosabb dolog a társaság volt, ami messze túlszárnyalta az elképzeléseimet. Olyan szociális gyerekekkel kerültem össze, hogy 3 nap se kellett ahhoz, hogy (remélem) hosszantartó barátságokat kössek. Ehhez hozzájárult az a tény is, hogy az olaszok nem hagytak nekünk szabadidőt, viszont a fölösleges, programok közötti űrt közös várakozással kellett töltenünk, avagy a 3 órás ebédekkel. talán ez az egyetlen negatívum amit felsorolhatnék, de ha jobban megnézzük, akkor ez kovácsolta őssze a társaságot .

Képgaléria