2017. Mimi

Sziasztok, Miminek hívnak és ezen a nyáron a Lions Klubnak köszönhetően egy elképesztő nyarat tölthettem Ausztráliában.
Első kiutazásom volt, de minden nagyon simán ment. Édesapám tagja a Klubnak, így ismerhettem meg a Lions csereprogramot. A kiutazásommal nem volt gond, habár rengeteg segítséget kaptunk Kende Lászlótól és az ausztrál co-ordinátoromtól is. A vízumot és a repülőjegyet édesapámmal közösen intéztük el, de azzal sem volt probléma.

A repülőút Sydneybe meglehetősen hosszú, nekem átszállással együtt kb. 38 óra volt (és ez még a jobbik eset), viszont azt javasolnám, hogy az átszállásokra hagyjatok időt, mert sokszor késnek a járatok és könnyen lekéshetitek a csatlakozásotokat.
A reptéren vártak engem a helyi Lions Klub tagjai, akik nagyon barátságosak voltak. Velük mentünk el a fogadó családokhoz vonattal (ami kb. 2 óra volt).

Én egy 60-as éveiben lévő házaspárt kaptam, akiknek volt 3 fiúk, de ők már nem éltek otthon, szóval kettőjükkel voltam 3 hétig. Newcastleben laktam, ami egy nagyon szép város kikötővel és óceánparttal. A gyönyörű lakásunk közvetlen a kikötő mellett volt, ami csodás kilátást biztosított. Imádtam a házaspárt, mert nagyon fiatalosak voltak és amit lehetett megmutattak nekem (szó szerint, képesek voltak napi 4-5 órát vezetni azért, hogy nekem megmutathassák az ottani természeti szépségeket pár óra keretén belül). Nagyon boldogan fogadtak engem és szinte minden napra volt programunk. Elvittek Sydneybe, egy esőerdőben töltöttük az egyik hétvégénket az egész családdal, voltunk állatkertben, láttunk borvidékeket, farmokat, nagyokat sétáltunk az óceánparton. Az apukával rengeteget autóztunk mindenfelé, megmutatott mindent, istenieket ebédeltünk, aztán általában délutánonként az anyukával főztem, vásároltunk, elmentünk galériákba. Amiért hihetetlenül hálás voltam, hogy minden este az apuka főzött finomabbnál-finomabb steakeket, ráksalátákat, zöldségeket, lazacot... Ugye ilyenkor Ausztráliában tél van, de hát úgy mentem oda, hogy úgyse lehet ott olyan hideg a 20 fok, nahát erre igazán erőteljes szél fogadott szóval volt pár nap, amikor kicsit megfáztam, ezért ajánlanám, hogy vigyetek meleg ruhát is, mert soha nem lehet tudni. (Ennek ellenére rengeteget fürödtem az óceánban.) Nagyon szomorú voltam, hogy el kellett mennem a táborba, hiszen már természetes volt, hogy náluk lakom. El kellett repülnöm a táborba Brisbanebe, ahol újabb kedves Lions tagok vártak rám a reptéren.

A tábor 10 napból állt, minden délelőtt és délután voltak tevékenységek (pl. szörfözés, paddle boarding, body boarding, kalandpark, barlangászás, falmászás, íjászkodás). Elég kemény és sok progamból álló, de mégis szórakoztató és élményekkel teli tábor volt. Nagyon szép és rendezett környezetben volt megrendezve rengeteg létesítménnyel (mesterséges barlang, medence, focipályák, tornatermek). A táborban 42-en voltunk, és 2 fiatal segítő volt, aki felügyelt ránk. Mindenki nagyon barátságos, segítőkész és vicces volt, rengeteg új élménnyel gazdagodhattam.

Nagyon örülök, hogy Ausztráliát választottam, mert mindig is egy álmom volt eljutni oda és most valóra válhatott ez az álmom.
Összességében mindenkinek csak ajánlani tudom, mivel nagyon más világ, mint Európa, de nagyon érdekes.

Nagyon köszönöm a Lions Klubnak, hogy eljuthattam Ausztráliába, hiszen egy gyönyörű nyarat tölthettem ott, egy más, de mégis csodás környezetben. Remélem lesz még alkalmam rá, hogy felfedezhessem Ausztrália többi részét is.

Ha bárkinek bármilyen kérdése lenne, nyugodtan keressen meg!
Mimi

Képgaléria