Cseretáborok

Lions táborbeszámolók

2017. Réka

indulás: 2017. július 02.
vége: 2017. július 21.
ország: Svédország
tábor neve: Md 101 Lions Baltic Sea Camp

Ezen a nyáron ismét lehetőségem volt részt venni egy Lions csereutazásban, immáron másodjára. A tavalyi dél-olaszországi utazásom után úgy döntöttem, most olyan helyre kellene menni, ahol a meleg fogalma az én szótáramtól eltérően 18 foknál kezdődik. Svédországot választottam uticélul és míg először kissé félve és kétségekkel indultam el utólag úgy látom, hogy életem egyik legjobb döntése volt.

Szeretném megköszönni Kende Lászlónak a szervezést és kérdéseim megválaszolását és az Első Nyíregyházi Lions Klubnak a kiutazásom. A szervezés itthoni része nagyon jó volt, míg a svéd része kissé zsákba macska szerű, ugyanis ezt a tábort én nem beszámoló alapján választottam, csak szimpatikusnak tűnt a leírás alapján, így alapból se sokat tudtam róla. Amikor pedig a svéd szervezők írtak a táborról szűkszavúak voltak. Szóval a rendelkezésemre álló információ az volt, hogy valahol Stockholmtól nem messze lesz a tábor és, hogy szerencsém van, mert jön velem egy másik magyar fiú is András, Győrből. (aki szintén nem tudott nálam többet)

A repülőjegyet már májusban megvettem Stockholmba, június elején pedig sikerült értesülnöm arról, hogy van fogadó családom. Egy 70 éves pár egy kis faluban a svéd fővárostól 70 km-re, és hogy a család velem együtt egy lengyel lányt is fogad. Kiutazásom előtt váltottam egy pár e-mailt velük, amik alapján nagyon szimpatikusnak tűntek és minden kérdésemre válaszoltak is. A lengyel lánnyal pedig felvettem a kapcsolatot Facebookon, hogy minél hamarabb megismerjük egymást.

 

Amikor elérkezett az utazás napja, már alig vártam, hogy ott legyek, mivel itthon 36 fok volt, ott meg 19 így kissé túlöltözöttnek mutatkozhattam itthon, de ott már jól jött a pulcsi, kabát és sapka kombó. A repülőút zökkenőmentes volt, át kellett szállnom Malmöben, amitől eleinte tartottam, de a svédek modernitásának köszönhetően az újra bechekollás is megvolt kb 5 perc alatt.

A családom és Magdalena - a lengyel lány - már vártak a repülőtéren és csomagjaim összeszedése után már indultunk is Trosába, a családom városába, ahol az idő mindig napos. ( helyi mondás, amit először furának tartottam, aztán rájöttem hogy ez kísértetiesen igaz)

A családnál töltött egy hét alatt sikerült bepillantást nyernünk a svéd mentalitásba, életstílusba és felfedeznünk ennek a gyönyörű országnak számos kincseit. Bo és Eva igyekezet minél több dolgot megmutatni nekünk. Ennek köszönhetően jártunk az Archipielagoban, ami egy szigetcsoport, elmentünk a királyi család kastélyaiba és felfedezhettük Stockholmot, hol velük, hol ketten Magdalenaval.

Ott jártunk Abba múzeumban, hajókáztunk Stockholm szigetei között, elmentünk az Óvárosba és shoppingolhattunk. Habár ott is leárazások voltak, mint mindenhol abban az időszakban még így is számottevően magasabb árak voltak, mint más országokban szóval tényleg igaz, hogy Svédország egy drága hely. Mivel a tábor nem volt messze Trosától, ezért a táborozók nagy része itt volt elszállásolva fogadó családoknál, így az első héten megismerkedtünk még 5 lánnyal a táborból és ebből kettővel mentünk a családokkal együtt programokra így sikerült barátságot kötnünk ez alatt az egy hét alatt.

Mikor eljött a tábor, ideiglenes búcsút kellett vennünk Bo-tól és Eva-tól,de nem sokáig mert ők is részt vettek a szervezésben így pár programra szintén jöttek velünk. A tábor Trosától 6 km-re volt egy erdő közepén Stensund-ban. Ez egy magániskola volt és mi a kollégiumban laktunk, amit persze nem magyar, hanem svéd színvonalon kell elképzelni. 21-en voltunk a táborban, szinte mindenki Európából, csak az izraeli és a törökök nem. A tábor érdekessége, hogy egy-egy országból ketten vagy annál többen jöttek, kivéve Törökországból, ahonnan 5-en érkeztek, a lányok többségben voltak itt is és az előző táboromban is, de idővel megszűntek a fiú lány csapatok és kialakítottunk egy elég nagy társaságot, amit még a tábor elteltével is fenntartunk az interneten. 

Az egyetlen negatívum a táborral kapcsolatban, hogy nem volt valami sok program, több olyan nap is volt, mikor nem csináltunk a program alapján semmit, de persze sikerült feltalálnunk magunkat így az iskola hatalmas tornatermében és az épületben röpiztünk, vagy fociztunk, lementünk a tengerpartra és napoztunk esetleg ha rendelkezésünkre állt a tábor szaunája, akkor ott relaxáltunk. Viszont ha volt programunk, akkor olyan helyeken jártunk mint BodaBorg ami egy élménypart, Gnesta-ában egy bányában és ott egy hegyet is sikerült megmásznunk. Vagy éppen visszatértünk Trosába és Stockholmba, ahol Magdalena és én szinte már helyiekhez méltó ismeretekkel rendelkeztünk.

A tábor tematikája sport volt, így néha vissza is köszönt a programok által ez a téma, hiszen volt sportnapunk, ahol floorballoztunk, röpiztünk és tollasoztunk, vagy volt kincskeresés, amit a tábort körülvevő erdőben csináltunk párban vagy önállóan, viszont sajnos akkora volt az erdő, hogy én és Magdalena röpke 20 perces késéssel és ötszöri eltévedés után jutottunk be a célba. Mivel a tenger egy 4 perces sétára volt a szobáinktól így szinte kötelező volt fürödnünk is benne, és még a 15 fokos vízhőmérséklet se akadályozott meg minket, szóval vagy délutánonként, vagy esténként lementünk és megmártóztunk a Balti tengerben, bár ha éjszaka volt szinte észre se vettük eleinte, hiszen még este 11-kor is olyan mintha 7-8 óra lenne.

A tábor végén már sikerült egy nagyon jó csapatnak kovácsolódnia és utolsó éjszaka szinte le se akartunk feküdni, csakhogy kiélvezzünk minden percet, de sajnos eljött a 21-e és könnyes búcsút vettünk egymástól azokkal az ígéretekkel, hogy ez a búcsú nem örökre szól és mindenképp találkozunk még. 

Minden pozitívummal és negatívummal csak ajánlani tudom ezt a tábort, hiszen ha éppen nem dúskáltunk a programokban olyan embereket ismerhettem meg, akiket örökre a szívembe zártam és Svédország az a hely, ahova egyszer (ha nem többször) még biztosan visszatérek.


Képgaléria

Beszámolók éves bontásban

1% támogatás

Kérjük, adója 1 %-ával támogassa szervezetünket, és általa a hátrányos helyzetűeket. Klubunk az adományok 100%-át a nélkülözőknek juttatja.

LIONS Clubok Magyarországi Szövetsége D-119

Adószámunk:
19675132-1-42
Számlaszám:
10300002-20333522-00003285

cím: 1065 Budapest,
Podmaniczky utca 16. Fsz 6.