Cseretáborok

Lions táborbeszámolók

2018. Gréta

indulás: 2018. augusztus 01.
vége: 2018. augusztus 26.
ország: Tajvan
tábor neve: Ilan

Tajvan a legkülönlegesebb hely, ahol eddig jártam!

Többszörös utazóként már nem okozott problémát a jelentkezés, Kende Lászlónak köszönhetően minden gördülékenyen ment.

A fogadócsaládjaim már a kiutazás előtt pár héttel felvették velem a kapcsolatot, így a találkozás előtt jobban megismerhettem őket, továbbá hasznos tanácsokkal láttak el a leendő utazásommal kapcsolatosan. A táborvezetővel sajnos elég nehéz volt felvenni a kapcsolatot, többszörösen nem kaptam választ az emailjeimre, Facebook megkeresésre. Szerencsére az utolsó pillanatban, a kiutazásom előtt egy nappal megkaptuk a programokat, valamint hogy milyen felszereléssel készüljünk. (A leendő kiutazóknak annyi tanács, hogy hosszúujjú felsőt és hosszúnadrágot max 1-1 darabot vigyenek, és arra sem lesz szükség.)

Az ország nem vízumköteles, így előzetesen nem volt szükség vízumra, a megérkezéskor a reptéren állítottak ki nekünk vízumot, mely 90 napra szólt. A repjegyvásárlásnál több opciót is felsorakoztatott a kereső rendszer, de számomra az volt a legfontosabb szempont, hogy a lehető leggyorsabban letudjam ezt a hosszú repülőutat. Voltak olyan légitársaságok, melyek olcsóbb jegyeket árusítottak, de 2 átszállással, vagy nagyon hosszú várakozási idővel. Számomra a lekedvezőbbnek az Emirates légitársaság járata bizonyult, mely Budapestről indult, Dubaiban volt egy 4 órás várakozás, majd onnan egyenesen Taipeibe, Tajvan fővárosába érkeztem. Az út hossza kb 18 óra volt, mely hosszú idő, de a repülőgépek kényelmesek voltak, még aludni is tudtam!

Mielőtt kiutaztam felvettem a többi táborozóval a kapcsolatot, hátha valaki ugyan azzal a géppel utazna, mint én. Szerencsém volt, ugyanis a kis létszámú táborunkból (9 fő), 3-an már Dubaiból együtt tudtunk utazni. Érdemes lehet európai táborozókkal összebeszélni, ugyanis mégiscsak izgalmasabb ez a hosszú út társaságban!

Mikor megérkeztem a fogadócsaládom már kint várt a reptéren. Nagyon aranyosak voltak, örültek nekem, annak ellenére, hogy a szülők egy szót sem beszéltek angolul, nagyon boldogok voltak az érkezésem miatt. Egy hetet töltöttem az első családomnál, akik New Taipei City-ben laktak. A lehető legtöbb programot próbáltuk meg belezsúfolni az első hétbe. Az országban nagyon jó a tömegközlekedés, ennek okán a fogadótesóimmal (autó nélkül) is sok távolabbi helyre eljuthattam.

A tábor óriási élmény volt számomra! Ez a tábor különbözött abban az eddigiektől, hogy a táborozók száma 9 fő volt. Az elején aggódtam, hogy ez nagyon kis létszám, de ma már úgy vélekedek, sokkal jobb egy 9 fős csapatban táborozni, mint egy 25-30 fősben. Annyira családias volt a légkör, nem voltak csoportok, klikkesedések, mindenki mindenhol mindig együtt volt, és igen, az összes lány elfért 1 szobában a legtöbb szálláson! Ehhez a kevés táborozóhoz arányaiba véve sok táborvezető, táborsegítő volt, ha jól emlékszem 7.

A tábor 1,5 hétig tartott, mely során több helyet is meglátogattunk, ebből adódóan több szálláshelyünk is volt. Volt, hogy sátorban töltöttük az éjszakát, volt, hogy 3 csillagos hotelben, és volt hogy egy osztályteremben, ahol a földre terített matracokon aludtunk. A tábor nagyon természetközeli, sok benne az olyan program amikor erdőben sétáltunk, hegyet másztunk, vagy épp az óceán partján sétálgattunk. Ezek mellett a programok mellett rengeteg élménnyel is gazdagodtunk; szörfórákat vettünk (mely számomra óriási élmény volt), megtanulhattuk a teakészítés rejtelmeit, sőt mi is részesei lehettünk a folyamatnak.

A Tajvanban töltött 1 hónapom alatt millió felejthetetlen és örökre szóló élménnyel gazdagodtam. Új barátokat szereztem, belekóstolhattam az ottani kultúrába és életvitelbe. Köszönöm szépen a Lions-nak a lehetőséget, hogy megint egy ilyen szuper tábornak lehettem a részese.

A leendő kiutazónak annyi javaslatom lenne, hogy ne készüljön meleg ruhával, helyette inkább olyanokkal, melyek alkalmasak 32-36 fok és magas páratartalom túlélésére, emellett egy hideget megtartó kulacs is jól jön. Továbbá vegetáriánusoknak elég egyhangú lehet ott az étkezés, a tábor során általában rizst ettem, vagy tojást, ugyanis az ételek szinte mindig disznó vagy tengeri herkentyűkből készültek. Nem voltak felkészülve arra, hogy lesz olyan táborozó, aki nem eszi meg ezeket. Ezek mellett az apróságok mellett, mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom ezt a tábort, ha egy életre szóló élménnyel szeretne gazdagodni.


Képgaléria