Cseretáborok

Lions táborbeszámolók

2018. Nikoletta

indulás: 2018. november 21.
vége: 2018. november 21.
ország: Törökország
tábor neve: Isztambul

Első alkalommal utaztam a LIONS által és Törökországban is ezen a nyáron voltam először.

A klubbal már előtte megismerkedtem, mint önkéntes segítő és a tagoktól hallottam a kiutazás lehetőségéről.

A szervezés úgy gondolom mindig egy bonyolúlt folyamat,de amennyire lehetett megkönnyítették számomra a dolgokat. Bármikor kérhettem segítséget,akár naponta többször is,mindig türelemmel fordultak hozzám.

A fogadó családom egy kicsit megkésve, de még időben vette fel velem a kapcsolatot és megkönnyebbültem, amikor olvastam mennyire várnak már engem. A tábor igazgató az elejétől fogva mindenről tájékoztatott és ha valamilyen probléma merült fel, mindig sikerült megbeszélnünk, megoldanunk.

Az utazás megszervezésével nem volt gond, interneten rendeltem meg a repülőjegyemet. Vízumra pedig nem volt szükségem. Az egyetlen rossz élményem az volt, amikor az Isztanbuli repülőtéren széttörve és használhatatlanul kaptam vissza a böröndömet.

Emiatt kicsit feszült is lettem, de a fogadó családom, olyan kitörő örömmel fogadott, hogy jobb kedvem is lett és később még meg is ajándékoztak egy bőrönddel. Kezdettől fogva nagyon jól kijöttem a család minden tagjával, úgy éreztem náluk jobbat nem is kaphattam volna. Közvetlenek, vendégszeretőek, érdeklődőek, nyitottak voltak mindenre.

Nagyon megszerettem a török nyelvet és nekik is tetszettek a magyar szavak. Találtunk közös kifejezéseket is és emellett rengeteg mindenre megtanítottak. Sosem voltak türelmetlenek, volt olyan is, hogy több nyelven vagy mutogatva próbáltunk kommunikálni, de végül mindig megértettük egymást és jót nevettünk egy-egy félreértésen. Bármennyire gondolkozom, egyetlen negatívumot sem tudok említeni a fogadó családommal kapcsolatban. Fantasztikus embereket ismertem meg és azt gondolom,hogy tartós barátságokat sikerült kialakítani ezalatt az idő alatt. Biztos vagyok benne, hogy amint lehetőségünk adódik majd rá, újra találkozni fogunk egymással.

A szülők még az érkezésem előtt minden napra szerveztek programot. Mindig csináltunk valamit. Ha dolgoztak akkor elvittek a munkahelyükre és bemutattak az ott lévő munkatársaiknak, de megismertem több szomszédot és barátot is, akik meghívtak magukhoz. A fogadó családomban egy lány és egy fiú volt, ők is bemutattak a barátaiknak, akik szintén nagyon kedvesen bántak velem. Sok népszerű látványosságot megnéztünk, éttermekbe mentünk, fesztiváloztunk vagy esténként együtt társasjátékoztunk, de mindig figyeltek arra, hogy jól érezzem magam.

Mindennap másféle török ételt főztek és én is mutattam nekik magyar recepteket,amit néha csodálkozással fogadtak,de én is hasonlóan voltam az ottani ételekkel.

Könnyes búcsúval váltunk el a tábor kezdete napján és biztosítottak róla, hogy bármikor szeretettel várnak vissza. A tábor idején is tartottuk a kapcsolatot, folyamatosan érdeklődtek, hogy hogyan érzem magam.

 Tábor

Kicsit féltem, hiszen angol nyelvű táborba mentem németesként. Ennek ellenére itt is nyitott emberekkel találkoztam. Az ottani segítők szuper programokat csináltak és ha adódott valami gond, gyorsan találtak rá megoldást. Egyedül a korán kelés esett nehezemre, ha negatív dologra gondolok.

A buszon mindig énekeltünk és beszélgettünk, így jó volt a hangulat. A zene szeretete volt a közös pontunk. Csodálatos volt megismerni mások kultúráját és megtapasztalni, hogy nem is vagyunk olyan különbőzöek, mint azt elsőre gondolnánk.

Különleges embereket ismertem meg, senki nem viselkedett gorombán, nem volt kirekesztés vagy ítélkezés semmi olyasmi, ami azért egy ilyen korúakból álló csoportban általában elkerülhetetlen. Összekovácsolódtunk a napok alatt, mintha évek óta ismertük volna egymást. A táncot, amit elő kellett adni nagyon gyorsan megtanultuk és amikor csak tudtuk el is táncoltuk. A táborvezetőnk, Erel is hihetetlenül jó fej volt, többször is meglepett minket. Az elején egy iskola kollégiumában voltunk elszállásolva, aztán az egyik napom azt kérték pakoljuk össze mindenünket és a tábor többi napját egy gyönyörű hotelben töltöttük el, Erel meglepetéseként. Sokat nevettünk és az is megesett, hogy együtt sírtunk, főleg a búcsúzásnál.

Ui.: Én mindenképpen ajánlom Törökországot. Sokszínű a kultúrájuk, nagyon fontos számukra a család, nyitottak mások felé és hatalmas szívük van.

Úgy gondolom, egy utazás képes megváltoztatni egy ember életszemléletét, a törököknél sokat tanultam a szeretetről és a feltétel nélküli elfogadásról.

Emellett köszönöm a LIONS-nak a lehetőséget és azt, hogy ilyen felejthetetlen élményekkel gazdagodhattam a program által.

 

 

 
   


Rengeteg klassz fotó és videó őrzi az élményeinket, itt van közülük pár darab:

Beszámolók éves bontásban

Országos Lions Bál - Stefánia Palota kezdés: 2019. február 02. 19:00 vége: 2019. február 03. 02:00

2019. február 2-án a Stefánia Palota ad helyet a Lions Clubok Magyarországi Szövetségének éves báljának, melyre minden kedves tagunkat és támogatónkat szeretettel várunk!

1% támogatás

Kérjük, adója 1 %-ával támogassa szervezetünket, és általa a hátrányos helyzetűeket. Klubunk az adományok 100%-át a nélkülözőknek juttatja.

LIONS Clubok Magyarországi Szövetsége D-119

Adószámunk:
19675132-1-42
Számlaszám:
10300002-20333522-00003285

cím: 1065 Budapest,
Podmaniczky utca 16. Fsz 6.