2019. Bence

Ez a második csereutazásom volt a Lions klubbal, tavaly Finnországban voltam. Így az utazás kevésbé volt stresszes, bár így sem szenvedtem a hiányában.

A vízum megszervezése simán ment, az egyetlen probléma abból adódott, hogy kicsit későn foglaltuk le a repülőjegyet, és így csak 2 nappal későbbre találtunk, de ezen kívül minden simán ment.

A táborvezetővel (Diana Ezzel) hamar fel tudtuk venni a kapcsolatot, és minden kérdésre készséggel válaszolt is. Én akkor ezt még nem tudtam, de ezzel egy időben megismertem a fogadócsaládom egyik tagját, mivel számomra illetve két másik fiú számára Diana és férje nyújtott szállást.

Mikor megérkeztem a Dallas-Fort worth repülőtérre már vártak rám, bár egy kisebb félreértés okán, rossz helyen, de így is megtaláltuk egymást kb. 10 perc után.

A fogadó családomnál eltöltött idő igazán jól telt rengeteg programra vittek el minket, de a házban is el tudtuk ütni az időt, hiszen 6 gyerekük van (a legtöbb már felnőtt és nem velük él) így fel voltak szerelve szórakoztató alkalmatosságokkal, pl.: billiárd-, csocsó-asztal, medence stb. Volt szerencsém megtapasztalni a Függetlenség napi tűzijátékot ráadásul egy tó közepéről, a családom hajóján így bármerre néztem azt láttam. Meglátogattuk a Dallas cowboys stadionját (AT&T stadium) ami a világ legnagyobb fedett stadionja. Majd este megnéztük a Texas Rangers – Los Angeles Angels baseball meccset.

A második hetet a táborban Lake Tahoenál töltöttük, ahol rengeteg időt tölthettünk együtt. Itt többek között meglátogattunk egy börtönt, ami kissé megrázó volt, de nem bántam meg hogy elmentünk, hiszen rengeteg új információhoz juthattam, ezenkívül sok olyan programban vehettünk részt, ami segített mások megismerésében.

A harmadik hetet egy Austin közelében található kisvárosban, Wimberleyben töltöttük, itt egy másik család fogadott be otthonába másik 4 fiúval egyetemben, ezen felül nekik még volt két fiuk kikkel igen sokat beszélgettem. Míg ez soknak hangozhat valójában nem okozott túl nagy problémát, hiszen igen kevés időt töltöttünk náluk, szinte csak aludni mentünk haza, hiszen igen sok közös program akadt, ami kitöltötte az időnk nagy részét.

A negyedik hetet Lubbockban töltöttük ahol egy másik táborozóval együtt egy idősebb párnál laktunk. Itt többek között elmentünk  lovagolni, bowlingozni, gokartozni stb. A hét vége felé elmentünk Canyonba ahol megnéztük a Palo Duro Canyont, és itt helyszínen megnéztünk egy Texas tőrténelméről szóló musicalt.

Az utolsó hetet Dallasban töltöttük, ekkor többek között el mentünk a Six Flags-be ami egy nagy vidámpark. Később elmentünk a Billy Bob’s Country Clubba ahol táncolni tanítottak minket, bár ebben én nem vettem részt úgy tűnt, hogy mindenki nagyon élvezte.

Én összességében nagyon élveztem az utazás egészét, és mindenkinek csak ajánlani tudom.