2022. Janka Rozália

Én a norvégiai Imagine Peace táborban töltöttem el a cserediák programot. A kéthetes tábort megelőzte egy 1 hetes fogadócsaládnál való elhelyezés. A fogadócsaládom szívélyes volt. Rengeteg helyre elvittek minket, bevallásuk szerint többet láttunk Oslo-ból, mint a legtöbb norvég lakos. Hogy csak pár példát említsek, volt szerencsém látni Oslo legnagyobb parkját - amely nevezetes gazdag szobor gyűjteményéről is - a Frogner parkot, felmehettünk az osloi operaház tetejére, megtekintettük a Nemzeti Múzeumot és a híres Munch múzeumot is (rengeteg más helyen voltunk még, de számomra ezek voltak a legemlékezetesebbek).

Továbbá azt is kiemelném, hogy a fogadócsaládunk nagyon közvetlen volt velem, és a másik három lánnyal, akivel együtt laktam. Azt feltételezné az ember, hogy idősebb generációval nehezebb kijönni, de fogadócsaládommal kifejezetten könnyű volt. Nyitottak voltak felénk, és nagyon jó beszélgetések alakultak ki - nem mellesleg a késő éjszakába nyúló UNO partik is felejthetetlenek voltak.

A kéthetes tábor is hasonlóan izgalmas volt. Olyan barátokat szerezhettem, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot, de ez nem meglepő. Hiszen mindenkinek volt minimum egy ember a táborban, akivel jól érzi magát. A sok közös élmény összetartotta a csapatot, senki sem volt magányos. 

A szállásunk kiváló volt, ketten voltunk egy szobában. A berendezés korszerű volt, kiemelkedően tiszta környezet várt minket. A tábor szervezői türelmesek és segítőkészek voltak. Ők is sok helyre vitték a csapatot. A legkiemelkedőbb hely számomra Utøya szigete volt, ami a mai napig meghatározza a gondolkodásomat bizonyos dolgokról az életben. Nem spoilerezek, ha ide jössz cserediák programra, úgyis meg fogod tudni, hogy miről beszélek.

Életre szóló élményeket szereztem a tábor alatt, ami miatt örökre hálás leszek a Lions Klubnak. 

Tisztelettel,

Radnai Janka Rozália