Cseretáborok

Lions táborbeszámolók

2009. Eszter

indulás: 2009. július 21.
vége: 2009. augusztus 10.
ország: Anglia - Egyesült Királyság
tábor neve: Anglia

Július21-én kezdtem meg utamat álmaim országába, Angliába. Ezt nagy izgalmak előzték meg ugyanis a fogadó családommal csak vasárnap tudtam felvenni a kapcsolatot és kedden már utaztam is. Emiatt kicsit aggódtam, de végül minden megoldódott -ebben sok segítséget kaptam az itthoni szervezőktől, amit ezúton is köszönök- és nagyon jól éreztem magam náluk. Azzal, ogy fel mertem ülni a repülőre óriási félelmemet győztem le. Rettenetesen féltem -azt hiszem azért még kicsit talán most is félek- a repüléstől, de a kalandvágy erősebb volt bennem, hogy egy óriási álmom válik valóra azzal, hogy eljutok Angliába. Szóval felültem a gépre, és aztán a következőre és már ott is voltam Birminghamben. Kissé izgultam, hogy fogom megtalálni a többieket(ugyanis mindenkinek ide kellett érkeznie), de hamar elszállt ez az érzés, mert ahogy kiléptem a kapun már várt egy, a nevemet tartó férfi. Kedvesen érdeklődött az utamról, majd odakísért a Lions feliratú pulthoz ahol le kellett jelentkeznem, hogy itt vagyok és hogy augusztus 10-én biztosan el is megyek e innen :)

Ezután odakísértek a többiekhez, akik kíváncsian fogadtak. Bemutatkoztunk egymásnak, elkezdtünk ismerkedni. Pár órát kellett várni mire megérkezett az utolsó emberke is, majd mindenki elindult a családjához. Én még három lánnyal (dán, norvég és grúz) utaztam Skócia felé :). Volt alkalmunk ismerkedni az utazás alatt mivel 3orás volt az út a carlisle-i vonatállomásra ahol már vártak minket családjaink. Onnan mentünk Dumfriesba, ami Skócia határától nincs messze. Kettesével voltunk( szerencsére ) egy családnál. Én egy norvég lánnyal „laktam” együtt. Saját apartmanunk volt, saját konyhával, fürdőszobával és saját szobával :) Óriási ágyam volt, jajj nagyon jókat aludtam. Szóval kb 11-re érkeztünk meg a házhoz, ahol még gyorsan megmutattak mindent, mi hol van, aztán teáztunk és beszélgettünk, ismerkedtünk kicsit....na én ekkor döbbentem rá, hogy „Te jó ég, én ebből nem értek semmit! Mi lesz velem itt 10 napig!!”. A skót akcentus rémes...nagyon nehéz megérteni, még Veronica(norvég lányzó) is nehezen érette, pedig ő aztán nagyon jól tud angolul. Ő volt a segítségemre, ha valamit nem értettem, vagy nem tudtam. Hamar belerázódtam :) A mi „szüleink” dolgoztak hét közben és csak 5körül értek haza, de ennek ellenére minden nap csináltunk valamit. Vagy csak lementünk a városba sétálni, nézelődni négyen lányok, vagy a másik családdal csináltunk programot. Így mentünk el második nap curlingezni is a helyi klubba. Nagyon jó volt, nem is gondoltam, hogy ott ekkora hagyománya van ennek a sportnak. Hamar belejöttünk és ráéreztünk a lényegére. Jó kis kikapcsolódás volt.Esténként az exszakács apukánk mindig valami finomt, különlegességet főztött nekünk, majd beszélgettünk, kártyáztunk vagy elmentünk valamerre sétálni. Így jutottunk el a tengerpartra is, ahonnan át lehetett látni Angliára. Különleges élmény volt. Álmaimban mindig ilyen helyet képzeltem el amilyen az volt. :) 

Egyik este skót táncolni mentünk. Egész este roptuk. A férfiak természetesen skót szoknyában voltak :)Egy másik napon látogattuk meg Glasgow-t, majd Edinburgh-öt. Gyönyörű városok. Bár Glasgow-ban kicsit rossz idő volt -najó, egész nap esett az eső- mégis óriási érdeklődéssel néztünk meg mindent a városban. Ültünk emeletes buszon is :)Húú tisztára mint a filmeken ;) Edinburgh-ban viszont hét ágra sütött a nap. Csodálatos idő volt. Megnéztük a várat, sétáltunk a tömeggel teli utcákon, és az ottani parkban ettük meg az ebédünket...Fisch&Chipset :) Hangulatos volt. Leheveredtünk a fűbe, beszélgettünk és ettünk. Ekkor már nekem is jobban ment az angol és ennek nagyon örültem. Élveztem, hogy ki tudom magam fejezni és meg is étik amit mondok...fantasztikus érzés.
Utolsó nap este elvittek minket egy hangulatos étterembe, ahol annyit ettem, hogy szerintem még életemben nem ettem annyit, mint akkor, azon az este. Előétel, főétel, desszert(2szer is) Ki kell jelentenem, hogy mindenféle rémhírek ellenére a skót konyha igenis jó és finom ételek vannak. Mi a legtöbbet megkóstoltuk az ott töltött idő alatt és nekem mind ízlett pedig eléggé finnyás vagyok ilyen téren. Remek hangulatban telt ez az este is. Sokat beszélgettünk és visszaemlékeztünk az együtt töltött időkre :)
Elérkezett az utolsó reggel. Korán kellett kelnünk, mert 10 kor indult a vonatunk Birminghambe. 1 órára értünk oda, ahol kicsit várnunk kellett Richardra (ő volt a kapcsolattartó). Ő és a felesége vittek minket kocsival a táborba. Ez is két órás út volt kb, mert dugóba kerültünk az autópályán....kicsit úgy éreztem, mintha itthon lennék :) Végre megérkeztünk. Addigra már mindenki megérkezett....mi voltunk az utolsók...de hát utolsónak is kell lenni valakinek :) Még kicsit félénken ismerkedtünk egymással, bemutatkoztunk, ki honnan érkezett stb. majd a tábor vezetők egy nagy terembe vezettek minket ahol elmondtak mindent amit tudni kellett az ott eltöltött tíz napról. Rövid program ismertetés, majd játékosan ismerkedtünk tovább. Viszonylag hamar megjegyeztük a neveket. A szállás is jó volt, saját szoba és fürdőszoba, telefon. Minden kényelmünk megvolt :)Másnap csapatot építettünk. Így kellett felfedezni az egyetem óriási területét. Tényleg óriási volt, mert két órába telt mire végig jártuk az egészet. Addig is sokat beszélgettünk egymással.
Minden nap volt valami program. Gyönyörű és érdekes helyeken jártunk. Nekem a legemlékezetesebb Liverpool volt. A Beatles múzeum!!!!! Én nagy Beatles rajongó vagyok, úgyhogy nekem ez egy óriási ajándék volt. Még most is ha belegondolok, hogy ott jártam.....huhhh kiráz a hideg :)

Még nagyon sok szép helyen jártunk – Ironbridge, Blists Hill Chester Zoo, Alton Towers Theme Park, Hawkstone Park, Landudno seaside- ahol nagyon jól éreztük magunkat. Jó kis csapat lettünk :) A Hawkstone Parkban lehetőségünk nyílt az íjászkodni. Jó móka volt :)
Az időjárást illetően....átlagban jó időnk volt, bár néha esett az eső. A jó időt úgy értem, hogy sütött a nap, de elviseltük a pulóvert. Tavaszias idő volt. Nekem pont kellemes volt, mert én nem nagyon szeretem azt a nagyon nagy forróságot....szóval Anglia ideális hely nekem :)
Utolsó előtti este volt a gála est. Óriási élmény volt. Sok-sok vendég, volt akinek a családjai is el tudott jönni, mert a közelben laktak...az én esetemben Skóciából sajnos túl hosszú lett volna az út. Sokat készültünk erre az estére. Mindenféle előadásokkal – ének, tánc, zene stb.- amiket nagyon élveztünk :) A végén az egész csapat elénekelt egy gospel dalt (Michael Bolton: Laen on me) amit minden résztvevő nagyon élvezett, annyira, hogy a végén velünk együtt énekeltek és táncoltak :) Utána disco, disco, disco. Kis kikapcsolódás :) Szép este volt :)
Majd elérkezett az utolsó nap ami kis pihenéssel telt. Délelőtt azt csináltunk amit akartunk. Volt aki bement a városba Staffordshireba busszal vásárolgatni, voltak akik sétálgattak az egyetem parkjában, szóval szabad program. Ebéd után kis játék volt...vizes játéknak hívják, azt hiszem ezzel elárultam, mi volt a játék lényege :) Mindenféle feladatot kellett végrehajtani, de lényeg, hogy a végére minél vizesebb legyen az ember :)
Majd este kicsit változott a hangulatunk, ugyanis egy emberrel kevesebben maradtunk. Ez egy kicsit megviselte a társaságot, mivel már nagyon összeszoktunk. Este még játszottunk kicsit, majd nyugovóra tértünk.
Reggel korán kellett kelni. Indultunk a reptérre Birminghambe. Rémes pillanatok következtek....egyre kevesebben lettünk. Nehezen váltunk el egymástól, de megfogadtuk, hogy tartani fogjuk a kapcsolatot. Eddig sikerült is. Nagyon sokat e-mailezünk és chatelünk. A facebook hasznos dolog :)
Életre szóló élmény volt ez az utazás. Eddigi életem legnagyobb élménye!! Köszönöm a Lionsnak, hogy ezt lehetővé tette nekem! Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a tábort, mert óriási élmények, életre szóló barátságok, fantasztikus helyek várnak az illetőre/illetőkre. Hajrá :)
Akinek valami kérdése van, vagy többmindent szeretne megtudni írjon nyugodtan, nagyon szívesen válaszolok: balinko10@gmail.com


Képgaléria

Beszámolók éves bontásban

Lions szövetség eseményei

1% támogatás

Kérjük, adója 1 %-ával támogassa szervezetünket, és általa a hátrányos helyzetűeket. Klubunk az adományok 100%-át a nélkülözőknek juttatja.

LIONS Clubok Magyarországi Szövetsége D-119

Adószámunk:
19675132-1-42
Számlaszám:
10300002-20333522-00003285

cím: 1065 Budapest,
Podmaniczky utca 16. Fsz 6.