Lions táborbeszámolók
2016. Emese
vége: 2016. július 30.
tábor neve: 118-E Dancing at Bosphorus, Istanbul
Előzmények:
Először utaztam a LIONS által, Törökországban is először voltam. Egyik ismerősömtől hallottam a lehetőségről, aki szintén ebben a táborban volt évekkel korábban és rengeteget mesélt róla.
Az itthoni jelentkezéshez, más kiutazni vágyóktól, illetve a korábban említett ismerősömtől kaptam instrukciókat. Kicsit kuszán, de elintéződött minden
A fogadó családom már fel is vette velem a kapcsolatot még mielőtt a táborigazgató megküldte volna az elérhetőségeiket
Szívélyesnek tűntek, de ameddig nem végeztem a vizsgáimmal, én kis tömör válaszokat írtam, majd miután végeztem egyből írtam nekik, remélve, hogy megint olyan nagy érdeklődéssel fognak írni. Most a válasz elmaradt, mind a fiú, mind az anyuka részéről. Majd mikor eljött a kiutazás napja gondoltam, majd csak kijön értem a fiú, aki ígérte még napokkal ezelőtt, amikor chateltünk.
Érkezés:
A reptéren a Lions emberei fogadtak, majd mondták, hogy hívják a családomat, akik majd rögtön visznek a lányuk diplomaosztójára. Itt én már erősem gondolkodtam, hogy ez mégis hogy lehet, hiszen a családomban két srác van.
Megjött értem egy Facebookról nem ismert apuka, aki mondta, hogy a lánya diplomaosztójára megyünk, én meg úgy raktam össze, hogy ő biztos csak a nagypapa lehet és a lánya meg az lehet, akit én, mint az anyukát ismertem FB-ről. Sosem lehet tudni.
Család:
Mint késő este, amikor végre tudtam beszélni a családdal, kiderült, hogy nagyon rosszul gondoltam, hiszen egy teljesen másik családot kaptam, amiről engem senki sem tájékoztatott. Sajnos ők sem készültek fel a jövetelemre, ugyanis a kiutazásom előtti nap passzoltak át nekik. Így első nap anyuka nem volt, majd az apuka utazott el egy hétre, én a nagylánnyal maradtam. Nagyszülők mutogatással kommunikálnak. A család nem értesült a tábori programokról, így nem nagyon vittek el turisztikai látványosságokhoz, mondván a táborral úgyis mindet megnézzük. (később a táborban azt mondták, hogy már a családdal úgyis mindent láttunk, így ők a turisztikai látványosságokat nem szervezték bele a programba. Emiatt aztán nagyon csalódott voltam.)
Összességében a családnál töltött időt jobban értékeltem, mert bepillanthattam egy török család mindennapjaiba, és ez sokkal érdekesebb, mint bármelyik tábori program, amelyek nagy részét akármelyik más országban is csinálhattam volna.
A családommal jó viszony alakult ki, kedvesek voltak és fiatalosak, ami azt is jelenti, hogy a többiekkel ellentétben itt mindenki tudott angolul. Elhelyezés szupi volt, a nagylány helyén aludtam ő meg a szemben lakó nagymamánál aludt a vendégszobában. Étkezésnél oda figyeltek arra, hogy húsmentesen főzzenek nekem (csak miattam, az összes húsmentes török ételt végig gondolta az anyuka és el is készítette) Finomakat főztek. Amikor a programokra mentünk, vagyis házon kívül, akkor én álltam az étkezéseket. Leginkább bevásárló központokba vittek, meg a baráti társaságba iszogatni, illetve rokonokhoz meg olyan látványosságokhoz, ahova úgy gondolták a tábor nem visz majd pl. Galata tower, Taksim Square (ahova amúgy vitt a tábor :D, de csak gyors látogatásra szóval nem bántam, hogy a családdal is voltam előtte.) Meg egy kedves szigetre vittek, az is szép volt.
Ami kiábrándító, hogy a velem egy korú ismerősei a lánynak nem voltak hajlandóak megpróbálni beszélgetni velem, mondván nem tudnak olyan jól angolul, így órák hosszat hallgattam török beszélgetéseket az iszogatós baráti összejöveteleken. (Az egyetemi órák angolul vannak tartva, ahol a lány tanult, szóval elég egyértelmű volt, hogy csak nem akarták magukat megerőltetni)
Tábor:
A tábor azoknak jelentett leginkább örömöt, akik szeretnek úszni, fürödni, illetve leginkább más emberekkel akarnak megismerkedni, és nem vágynak feltétlen az ország kultúrájának megismerésére, hanem beérik kávézással, shoppingolással, fagyizással, fürdéssel, filmezéssel, beszélgetéssel és nem vágynak látványosságokra.
Hozzá kell tenni, hogy nem volt könnyű dolguk a törököknek a szervezéssel, mert a korábbi események az országban nem éppen vonzzák a turistákat, így a táborozók is kerülik az országok, ezért rendkívül kicsi volt a létszám. Különböző táborra jelentkezőket vonták be a mienkbe. Ezekből következhetett a sok szervezetlenség, holtidő, mert így több táborigazgató is beleszólt abba, amit eddig egy táborigazgató éveken át saját bevált gyakorlata szerint ellátott. Valószínűleg az is ebből következett, hogy egy eddig nem használt épületben volt a tábor helye, ahol sajnos konyha és meleg víz nem volt, így sajnos az előző évekből mesélt fantasztikus ételek helyett előrecsomagolt verziót kaptunk, ami senkinek sem nyerte el a tetszését. Annak ellenére, hogy a tábor 11 napos, egyáltalán nem mondható tartalmasnak, én igazán sok holtidőnek éreztem, hogy a kezdeti napokban szinte ki sem mozdultunk a szállásról (értem én a koncepciót, hogy szükség van ismerkedésre) Annak, aki barátra, barátnőre talált már ilyenkor az nyílván jól érezte magát az ilyen napokon is, de ez nagyon társaság függő ki mennyire tudja a közös ritmust felvenni illetve feloldódni. A tábor vége fele egyre többször hagytuk el a szállást, sőt az utolsó napra még a városnézést is bezsúfolták, de csak pár órára, ahol mindenki választott egy helyet, ahova menni szeretne. A kirándulásokon végre finom ételek voltak A pozitívumok: A boszporuszi hajóút szerintem felejthetetlen illetve, amikor a műsorra közösen készültünk, szintén nagyon emlékezetes volt és ezerszer jobban össze hozta a csapatot, mint addig bármi.
Sokan unták a Modern Művészetek Múzeumát (ezt választhatónak tettem volna) én minden esetre örültem, hogy egy ilyen helyre is eljutok. Összességében azt mondom. hogy a program egy hétbe is bele férne (a holtidők nélkül).
A szervezéshez nehéz, így tanácsot adni, hiszen tudom, hogy a különböző táborok összevonása szükséghelyzetből jött létre, de ha már az isztanbuli táborban lett összegyűjtve a többi táborozó, akkor szerintem jobb lenne az isztambuli táborigazgató bevált módszereire bízni a tábor szervezését.
A kiutazáshoz nekem annyi tippem lenne, hogy a legutolsó pillanatban érdemes repjegyet venni, mert a tábor időpontja változhat, vagyis most így volt és ez sokaknak okozott kellemetlenséget.
Napkrém, és napozás utáni krém abszolút kötelező, nem árt a több fürdőruha sem. Sok enni és innivaló az országodból biztos elnyeri a többiek tetszését
Ha aktív pihenés kell neked, ne ezt a helyet válaszd. (persze, ha a semmiből is partit tudsz csinálni minden rendben)
Beszámolók éves bontásban
- 2023-es beszámolók
- 2022-es beszámolók
- 2019-es beszámolók
- 2018-as beszámolók
- 2017-es beszámolók
- 2016-os beszámolók
- 2015-ös beszámolók
- 2014-es beszámolók
- 2013-as beszámolók
- 2012-es beszámolók
- 2011-es beszámolók
- 2010-es beszámolók
- 2009-es beszámolók
Lions Clubok eseményei
Jótékonysági Hangverseny2024. október 14. 18:00 LÉLEK-LÁTÓK kiállítás megnyitó
2024. október 15. 17:00 A Kecskeméti Szent László LC jótékonysági LIONS Gálaestje
2024. október 16. 19:00
1% támogatás
Kérjük, adója 1 %-ával támogassa szervezetünket, és általa a hátrányos helyzetűeket. Klubunk az adományok 100%-át a nélkülözőknek juttatja.
LIONS Clubok Magyarországi Szövetsége D-119Adószámunk:
19675132-1-42
Számlaszám:
11732002-23568132
cím: 1065 Budapest,
Podmaniczky utca 16. Fsz 6.