2017. Máté

Tapasztalt Lions táborozóként már sok újdonságra nem számítottam, Lengyelország mégis rengeteg meglepetést tartogatott. A családnál töltött 5 napom amilyen rövid volt annyira eseménydúsan telt. Fogadó testvérek híján (ők is Lions táborban voltak) a fiú legjobb barátja volt velem egész héten. Remekül kijöttünk egymással, felváltva hol angolul, hol németül kommunikálva.

Leszno városában laktam, ahol további három táborozó is el volt szállásolva. A programokat a fogadók mindig közösen szervezték nekünk, így mindig egy 6-7 fős csoportban voltunk. Hamar megtaláltuk a közös hangot és mindig nagyon jó kedvvel utaztunk a közeli nagy városokba (Poznan, Wroclaw) a rossz idő ellenére is.

Kastély, kolostor és múzeumlátogatások után a közös esti grillezéseket társasjátékok vagy esti buli követett. A fogadó családok minden tőlük telhetőt megtettek, hogy jól érezzük magunkat és bár a korábbi fogadóimra sem lehet egy rossz szavam, a lengyel vendégszeretet, pláne magyarként, a legkellemesebb élményem között van. Emiatt egy kicsit szomorúan de persze izgatottan utaztam a táborba remélve, hogy újabb barátokra fogok szert tenni. Nem is kellett csalódnom, szinte amint megérkeztem egyből megtaláltam a társaságom, és még abbéli félelmem is eltűnt, hogy túl idős leszek a többiekhez képest.

Meglepetésként ért, hogy Szczeczinek-i tábor egy sporttábor de ez csak még jobban felvillanyozott az következő egy hétre. Több olyan program is volt, amit Lengyelországban próbálhattam ki először, többek között paintball, vízisí, kajaktúra és vitorlázás, valamint cserkésztábori feladatok. Egytől egyik maradandó élmény, ahogy a rendkívül színvonalas szállás is egy gyönyörű tóparton. Egy hét rövid idő mégis a 25 táborozó hamar egy baráti társasággá vált. Az utolsó három napot Varsóban töltöttük, ahol a városnézésnél sokkal inkább a Kopernikusz természettudományi múzeum okozott nagyobb élményt.

Utolsó este, mintegy búcsúzásként bevetettük magunkat a varsói éjszakába és gyakorlatilag a szállásra visszatérve már indultam is a reptérre. Elsőnek lenni kifejezetten rossz érzés volt, hazaérve azonban már boldogan meséltem élményeimet és hogy megint nagyon jó barátokkal gazdagodtam.

Képgaléria