2019. Domonkos

Személy szerint nagyon szeretek utazni, új dolgokat kipróbálni. Testvérem már részt vett kettő Lions táborban és engem pedig bíztatott, hogy kipróbáljam ezt a nagyszerű lehetőséget. Mivel nagyon tetszett az ötlet emiatt bele is mentem. Első kiutazásom alkalmából elszerettem volna hagyni Európát és olyan helyre menni, ahova nem valószínű, hogy egyhamar visszatérek. Mindezért Ausztráliára esett a választásom azon belül is a Kookabura táborra. Kende László az utazással kapcsolatban segített mindent elintézni és Pam Bennett a Kookabura tábor rendezője hamar fel is vette velem a kapcsolatot. Később azt is megtudtam, hogy ő és férje lesz a fogadó családom. Az utazásra felkészülésben a Lions klub előadása is nagyban segített.

Eljött az utazás időpontja és már teljesen felkészülve vártam a gépem indulását. Jó hosszú út után Dubai-i átszállással megérkeztem Brisbane-be, ahonnan tovább repültem New Castle-be, ahol fogadócsaládom várt. Tunával (Törökországból érkezett cserediák) és a fogadócsaládommal három hetet töltöttem együtt, ezalatt az idő alatt bejártuk a környéket, más csereprogramban résztvevő diákokkal is találkoztunk, sok közös programunk volt például Kincsővel és későbbi tábortársaimmal. Mire eljött a tábor a résztvevők nagy részével már jó barátságot kötöttünk, így egy összetartó csapatot alkottunk. Tábor ideje alatt sok érdekes programban lehetett részünk, mint például megismertük a bennszülött szokásokat, az ausztrál állatvilágot, Sydney-i operaházban részt vettünk egy idegenvezetésen, sivatagban sétáltunk/vizet kerestünk stb. Tábor végén mindenkitől könnyes búcsút vettünk, de Whatsapp-on azóta is tartjuk a kapcsolatot és azóta már pár volt tábortárssal találkoztam is.

Nekem nagyon tetszett a program, a program miatt új barátokra tettem szert világszerte, fogadócsaládom nagyon kedves és segítőkész volt. Összességében csupa pozitív élménnyel gazdagodtam egyetlen negatívumot sem tudnék felhozni a táborral kapcsolatban.

Képgaléria