Cseretáborok

Lions táborbeszámolók

2019. Luca Lili

indulás: 2019. július 13.
vége: 2019. augusztus 10.
ország: Kanada
tábor neve: Waterton

16 évesen került sor az első tengerentúli utazásomra, ezzel együtt pedig az első Lions élményemre. Mindig is vonzott az utazás élménye, különböző kultúrák megismerése testközelből, így nem volt kérdés a részvételi szándékom, amikor édesanyám elmondta a lehetőséget. A Lions nemzetközi szervezetet a honvédségi támogatóim révén ismertük meg, az Első Honvéd Lions Club idén áprilisban alakult meg a Szent László Lions Club fiókklubjaként és én lehettem az első szerencsés diák, akinek a kiutazását a két klub közösen támogatta. A jelentkezésem hazai része nagyon gördülékenyen zajlott, csupa segítőkész emberek vettel körül, míg a kanadai része az inkább rájuk jellemző nyugodtsággal történt, egészen az indulási előtti hetekig nem jelentkezett a fogadó családom, sőt a táborból sem kaptam semmiféle tájékoztatást. Ennek ellenére teljes nyugalommal vágtam bele, hiszen az utazási résszel kapcsolatos dokumentumok (repjegy, e-vízum) megszerzése nagyon könnyen ment. A vízumomat már az igénylés napján megkaptam, ami pedig a repjegyet illeti, sikerült egy olyan repülőgépet kiválasztani, amin rajtam kívül 5 másik résztvevő cserediák is utazott, akikkel már Frankfurtban a reptéri tranzitban megismerkedtem.

            Az első pillanattól kezdve tudtam, hogy Kanadába szeretnék menni. A választásomat elsősorban a túrázás, a természet szeretete befolyásolta, így nem volt kérdés, hogy az országon belül Calgaryba, a Sziklás-hegység mellett fekvő nagyvárosba adom a jelentkezésem. Maga a tábor is a Sziklás-hegység egyik nemzeti parkjában, Watertonban volt. Érdemes tudni, hogy alapvetően a túrázás, kempingezés nagy szerepet játszik az egész cserediákprogram lebonyolításában, így aki ide adná a jelentkezését számoljon ezekkel a programokkal. Az első hetem a vártnál negatívabban indult. Egy lengyel lány társaságában kerültem Calgarytől 45 perce található strathmore-i családhoz. Nem igazán volt tapasztalatuk a cserediák-fogadás kapcsán, sőt részletes  tájékoztatást sem kaptak a kötelezettségeikről, így részben talán emiatt, részben pedig a sajátos nézeteik miatt egyáltalán nem foglalkoztak velünk. Semmiféle programot nem támogattak, de ami miatt a váltás mellett döntöttünk: az étkezés problémája volt. Egyáltalán nem kaptunk meleg ételt illetve hideg ennivalót, magunknak kellett gondoskodniuk az étkezésünkről. Szerencsére mind a magyarországi, mind a kanadai vezetőség komolyan vette a problémánkat, így gyorsan sikerült találni egy új családot számunkra. Szeretném külön megköszönni Kende Lászlónak a gyors segítséget és a megértő támogatását. A negatívumok mindig benne vannak a pakliban, de elmondhatom, hogy a többi cserediáknak semmilyen problémája nem volt ezzel kapcsolatban, illetve a végleges kanadai fogadó családommal " nagyon jól jártam"  és nagyon hálás vagyok nekik a felkészültségükért. Így tehát az elkövetkezendő hetekben, már négy fogadó testvéremmel jártuk Kanadát. Szerencsére a családunk nagyon támogatta az aktív életet, a jövés-menést, így minden autentikus kanadai/amerikai programot, a kempingezéstől a végtelen számú BBQ-ig kipróbálhattunk. Felejthetetlen élmény egy idegen kontinens minden apróságát felfedezni, szinte bármilyen egyszerű újdonságot tátott szájjal bámultunk. Ami példádul európaiként nagyon szokatlan volt nekünk, az a rodeó és a körülötte lévő hatalmas nagy izgalom a helyiek részéről. Volt szerencsénk részt venni a Calgary Stempede-en,  ami talán a legnagyobb 1 hetes észak-amerikai rodeó rendezvény, számos tartományból és az USA-ból  érkezett versenyzőkkel. Igaz sok részét nem igazán tudtam olyan lelkesedéssel értékelni mint a helyiek, ettől függetlenül egy maradandó élmény volt.

             Amikor még csak készültem az utazásra, már akkor terveimben szerepelt, hogy híres Lake Lousie-t és Banff Nemzeti Park-ot megnézhessem. Szerencsére a fogadó családom kedvenc kemping helye is abban a térségben volt, így számos napot töltöttünk ott egy trailerben (családi lakókocsiban). Ami hihetetlenül izgalmas volt ! Éjszaka az állatok neszeit hallgatni, a tajga tipikus fenyőerdői mélyén túrázni, sikerült legalább 15 medvével találkoznunk (persze biztonságos távolságban) köszönhetően a nyári időszaknak! A biztonságunkra nagyon ügyeltek a vadőrök, szigorú szabályokat kellett betartanunk. Két hét elteltével következett az egyhetes tábor valahol Montana, Brit-Kolumbia és Alberta határán Watertonban. Minden egyes napra jutott valamilyen kirándulás a térség egyik nevezetes pontjára mint pl. Head Smash Buffalo Jump vagy éppen Frank Slide-ba. A cserediákok között nagyon szoros kapcsolat alakult ki. A fogadó családjainknak köszönhetően már a tábor előtti időszakban rengetek közös programot szerveztek,  így a táborban az ismerkedős részre sem kellett sok időt fordítani és már barátokként üdvözöltük egymást. Úgy gondolom, hogy nagyon szoros barátságok jöttek létre a kint tartózkodás alatt. Négy ottani barátommal a mai napig rendszeresen, naponta beszélgetünk és tervezgetjük egymás meglátogatását, én is szívesen fogadom majd őket. Nagyon örülök, hogy a kanadai fogadó családom jövő évben Húsvétkor Európába illetve Magyarországra is repül, így velük is lesz alkalmam ismét találkozni és próbálom visszaadni majd azt a számos élményt,  amit Kanadában kaptam tőlük.


Képgaléria

Beszámolók éves bontásban

Lions Clubok eseményei

1% támogatás

Kérjük, adója 1 %-ával támogassa szervezetünket, és általa a hátrányos helyzetűeket. Klubunk az adományok 100%-át a nélkülözőknek juttatja.

LIONS Clubok Magyarországi Szövetsége D-119

Adószámunk:
19675132-1-42
Számlaszám:
10300002-20333522-00003285

cím: 1065 Budapest,
Podmaniczky utca 16. Fsz 6.