2023. Kristóf

Már a felkészülési fázis alatt is aktívan tartották velünk a kapcsolatot. Több skype beszélgetés is volt az ottani kapcsolattartóval, Tonyval, aki mindenben nagyon segítőkész volt, valamint a többi táborozóval is, akikkel így már előre megismerkedhettem. Miután leszálltunk, Tony fogadott a reptéren, ahol csatlakozott hozzánk a néhány táborozó és elindultunk a szállásra. Útközben kipróbáltuk az egyik helyi specialitást, ami nagyon finom volt. A szállásunk, a base camp, egy nagyon jó hotelben volt, ahol volt medence, kettesével kaptunk egy tágas, nagyon kényelmes szobát.

Amit minden kiutazónak ajánlok, hogy folyamatosan igyon rengeteg vizet, ugyanis a nagy hőség (40-45 fok!) mellett nagyon kicsi a páratartalom, így nem is érzed, hogy izzadsz, emiatt könnyen kiszáradhat az, aki nincs hozzá szokva ehhez az időjáráshoz. (És higgyétek el, mi nem vagyunk.) Egy napot még a szálláson töltöttünk, megismerkedni egymással, a táborozókkal és vezetőkkel. Ezután elindultunk a déli túrára, amit egy kis buszban utazva tettünk meg. Nagyon kedvesek és jó fejek voltak a túra vezetőink, rengeteg megállót terveztek az útra. Tanultunk Arizona történelméről, megnéztünk sok helyi lions klubot, ahol mindenki nagyon kedves volt és nagyon jókat lehetett beszélgetni a helyi lakosokkal, így megismerve az ottani kultúrát. Mindig volt bőséges étel, nagyon finomakat ettünk, és az útra is vettek nekünk snackeket.

Ezután az 1 hetes túra után jött a host family stay. A családok nagyon befogadóak voltak, minden programot aszerint alakítottak, hogy nekünk mihez van kedvünk. Bejártuk Tucsont és a környező településeket. Érdemes felmenni a Mount Lemon-ra, ugyanis meglepő, hogy a sivatag közepén ilyen oázisok vannak. A családoknál töltött idő, egy pot luckkal zárult, ahol mindenkinek el kellett készítenie egy tradicionális ételt az országából. Ezután beültünk a kisbuszba és elindultunk az 1 hetes északi túrára. Azt hittem a kisbuszban utazás megterhelő lesz, de nagyon mókás volt, zenét hallgattunk, énekeltünk a többi táborozóval, megosztottuk kinek milyen az élete otthon, olykor mély filozófiai vitákba keveredve.

Megnéztük a grand canyont, a monument valleyt amelyek leírhatatlan, életreszóló élmények. Még csúszdaparkba is elvittek a hazaindulás előtt. Ezután visszatértünk a base campbe, ahol még egy éjszakát töltöttünk, ami alatt egy búcsú műsort tartottunk a családoknak és a tábort szervezőknek. Mi átírtuk a Country Roads szövegét Arizonaira és közösen elénekeltük, az egyik táborozó zongora kíséretével, ami nagyon tetszett a helyieknek. Ezután felszálltunk a gépkere és hazamentünk. Mindenkinek tudom ajánlani a tábort, számomra is hatalmas élmény volt!

Képgaléria