2023. Szófia Anna

Keresztes Szófia Anna vagyok, 19 éves, Amerikába volt lehetőségem kiutazni azon belül is Iowába. Ez volt az első kiutazásom a Lions clubbal. A lehetőségről elöször nagypapám által hallottam, aki már évek óta tagja és támogatója a Lions clubbnak, köszönettel tartozom neki és Fésűs Andrásnak is, aki végig segítette a kiutazásom.

Mivel ez volt az első utam az Államokba nagyon izgultam és nagyon vártam. A jelentkezésem többségében probléma mentesen zajlott. A fogadócsaládommal már hónapokkal elötte feltudtam venni a kapcsolatot és ez nagyban befolyásolta azt utazásom, hiszen igy sokkal nyugodtabban vágtam neki a kalandnak. A fogadócsaládom aranyos volt és nagyon rugalmas, a fogadócsaládom egy idősebb házaspár volt, akik Exirában éltek. Egy Izraeli lánnyal laktam együtt, aki velem egykorú volt így elég jól kijöttünk. Az elsőnap amikor megérkeztem elég későn sajnos, a táborvezető Sheri, Barb a fogadó anyukám és Shir az Izraeli cserediák várt rám a repülőtéren. Innen egyből hozzájuk mentünk és egy gyors vacsora után, megmutatták a szobám, ami nagyon komfortos és tiszta volt. Itt 3 hetet töltöttem, ami alatt megismertem a várost, ahol Barbék laktak és egy csomó kedves embert is köztük a fogadószüleim felnőtt gyerekeit is és azoknak már kisebb gyerekeit is. A fogadócsaládom nagyon felkészült volt és már amikor megérkeztem volt program betervezve. Természetesen megbeszéltük a programokat és folyamatosan egyezettek velünk, hogy mihez van kedvünk és ha nagyon kimerültünk akkor volt egy két csak pihenős nap. Nagyon sok mindent csináltunk többek között lovagoltunk, túráztunk, részt vettünk a július 4-ei ünnepségen is. Ez a 3 hét csak úgy elrepült és következett az 1 hetes tábor, ahol megtudtam ismerkedni a többi országból érkező cserediákokkal is.

Az egyhetes tábor Earlham-ben volt megtartva, itt szobákba voltunk osztva fiúk lányok külön-külön. Én 3 lánnyal voltam egyszobában és a táborvezetővel. A szobákat úgy próbálták összeállítani, hogy olyanokkal legyünk, akiket egyáltalán nem ismerünk, igy kerültem egyszobába a Belgiumi, Holland és Mongol cserediák lányokkal. Mivel én egyedül utaztam Magyarországról, kicsit izgultam az elején mert a legtöbb országból ketten érkeztek a diákok, de nagyon hamar befogadtak és életre szóló barátságokat kötöttem. A táborban egyáltalán nem volt időnk pihenni mindig csináltunk valamit mindig volt valami program. Voltunk lámákat simogatni, vidámparkban, festettünk pólókat magunknak és voltunk persze sokszor fürdeni is. De ezek mind csak egy töredékei mind annak, amit csináltunk. A tábor vezető nagyon kedves volt és a segítők is mindig készen álltak, ha segítségre volt szükségünk.

Ezekért és minden más ért hálás vagyok és örülök, hogy kiutazhattam. Ez most már egy felejthetetlen élmény és remélem még több ilyen felejthetetlen élményt szerezhetek. És ez úton is nagyon köszönöm a Lions clubbnak a lehetőséget.

Képgaléria