2017. Viktor

Ez volt az első alkalom, hogy a Lions-szal utaztam és egy ismerős mesélt erről a szervezetről. Apám jelentkezett interneten keresztül a nővérem és az én nevemben is. A kapcsolattartást és az útszervezést is főleg apám csinálta, a személyes út előtti megbeszélésre meg nem tudtam elmenni ezért csak nővérem volt jelen.

Életem egyik, ha nem legnagyobb élménye volt ez a 4 hét Svájcban. A repülőről leszállva a zürichi reptéren a svájci Lions embere Urs Müller egyből megtalált és mutatta merre vár a családom, akik igen meleg fogadtatásban részesítettek. Az első család Urdorfban lakott így többször elvittek Zürichbe. Nagyon kedvesek voltak és jó volt látni, hogy tökéletesen megértettük egymást németül, sőt még dicsérték is a németemet. Nagyon sok helyre elvittek pl.: Titlis, Technorama, Zürichsee .A gyerekek és a szülőkön is nagyon kedvesek voltak így teljesen megadták az otthonérzetem.

A második család Sankt Gallen mellett lakott egy farmon. A házukból gyönyörű panoráma fogadott a Bodenseeről minden alkalommal, amikor kinéztem az ablakon. A házaspáron kívül a dán cserediák is itt lakott, de szegény nem tudott túl jól németül a család viszont csak úgy tudott én meg akkor még nem jöttem bele az angolba annyira, hogy fordítsak. A fogadószülőknek sokszor kellett foglalkozniuk a farmmal ezért többször vittek el a helyi Lionsosok különböző programokra. Életem legextrémebb dolgát itt éltem át: a siklóernyőzést.

Ezután következett a legeslegjobb rész a tábor. Első 1-2 napba még bátortalan voltam, mert az angolom nem olyan jó, mint a németem. Németül viszont csak a táborvezetők és egy osztrák lány tudtak, így szinte teljesen az angolomra voltam utalva, de utólag azt mondom, hál’ istennek, mert rengeteget fejlődött az angolom. A táborvezetők nagyon kedvesek és segítőkészek voltak és szerintem nagyon jó döntés volt, hogy velünk körülbelül egykorúakat választottak. A szabadidő-program arány szerintem tökéletes volt, mert mindig volt mit csinálni, de nem arról szól a két hét, hogy megállás nélkül valamit csinálni kell. A templomlátogatás volt talán az, amit egy kicsit túlzásba vittek, de amúgy semmi kifogásom sincs. Gyönyörű helyeken járhattam, kiváló emberekkel olyan országokból ahonnan még senkivel se találkoztam.

A PowerPointos előadás, amit készítettem kicsit sajnáltam, hogy nem adhattam elő. Helyette viszont tartottak egy „Lions napot”, amire plakátokat készítettünk és azokat a meghívott Lionsosoknak (fogadócsaládok, szervezők, buszosok stb..) kellett bemutatunk. A tábor létszáma 24+4 fő szerintem ideális volt a helyszín is kiváló volt, mert sok sportolhattunk és volt közelbe egy tó is ahol úszhattunk, szóval minden megvolt, ami kellett.

Összegezve nagyon jól éreztem magam és hálás vagyok a lehetőségért, hogy kiutazhattam. Rengeteg barátot szereztem a 2 hét tábor alatt, van olyan is, akikkel meg maradt a kapcsolat. Valószínűleg magamtól sose jutottam volna ki 4 hétre Svájcba, pedig igazán megéri.

Képgaléria